Több és jobb testnevelés órát az iskolákban!

A parlamenti jelentés szerint a gond elsõsorban a testnevelési programok meglévõ tartalma, amely sokak számára túlságosan versenyközpontú, így kevésbé vonzó. További probléma az iskolai testnevelési foglalkozásokra szánt idõkeret leszûkülése; 2002 óta az általános iskolai testnevelésre fordított idõ heti 121 percrõl 109 percre, míg ugyanez az idõ a középiskolákban heti 117 percrõl 101 percre csökkent. Harmadrészt pedig hiányzik a megfelelõ sportszakképzés, illetve az iskolai és az iskolán kívüli sporttevékenységek megfelelõ összehangolása.

Az Európai Unió megpróbál a két megközelítés között valamilyen egyensúlyra törekedni. Ez az egyensúly azonban összetett, s ebbõl ered döntéshozó eljárásának gyakran labirintusszerû bonyolultsága.

A 2002 márciusában kezdõdött Konvent Európa Jövõjérõl újból megvizsgálta többek közt ezt az egyensúlyt, és változtatásokat javasolt. Ezeket a változtatásokat egy kormányközi konferencián vitatták meg 2004 májusában, és az alkotmányszerzõdésben jutottak megegyezésre, ami mindegyik tagállam részérõl ratifikálást igényel.

Létezik egyfajta alapvetõ feszültség az Európai Unióban a kormányköziség és a nemzetekfölöttiség kérdése között. A kormányköziség a nemzetközi szervezetek olyan döntéshozási módszere, ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és a döntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt független személyeknek, ill. a választott képviselõknek pusztán tanácsadó vagy végrehajtó szerepe van. Jelenleg a legtöbb nemzetközi szervezet a kormányköziség alapján mûködik.

Az európai uniós jogrendszer számos, egymást részben fedõ jogi és intézményes struktúrát foglal magába. Ez abból adódik, hogy az Uniót egymást követõ nemzetközi szerzõdések alkotják. Az utóbbi években jelentõs erõfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy egyesítsék és leegyszerûsítsék a szerzõdéseket, amelynek csúcsát az alkotmányszerzõdés végleges tervezete jelentette. Mivel azonban Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasította ezt az dokumentumot, más megoldást kellett keresni.

2006-ban az EU rendelkezett a Föld legnagyobb gazdaságával: GDP-je 13,4 trillió USA-dollár volt ? az Amerikai Egyesült Államoké 13. Az Európai Unió továbbra is jelentõs kereskedelmi többlettel rendelkezik. Az Európai Unióra azonban 2004 folyamán többnyire stagnáló gazdasági növekedés és alacsony foglalkoztatottság nyomta rá a bélyegét (az Unió átlagát tekintve).

Az EU gazdasága elõreláthatólag tovább fog növekedni a következõ évtizedben, amint több ország csatlakozik az Unióhoz ? különösen, mivel az új tagállamok rendszerint szegényebbek az EU-átlagnál, s így a várt gyors GDP-növekedés segíthet elérni az egyesült Európa dinamikáját.

Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, folynak a tárgyalások. Nem esélytelen, hogy a 2009-es EP-választásokon Horvátország tagként vehet részt.

Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának idõpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban azonban jelentõs ellenállás van Törökország tagságával szemben. ? A további bõvítésekrõl információ Az Európai Unió bõvítése szócikkben található.

Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005.

Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követõ szerzõdésébõl jött létre. Az évek során ezeket jelentõsen bõvítették: minden újabb szerzõdés kiegészítette a megelõzõeket. Az elsõ ilyen szerzõdés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerzõdés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerzõdés azóta hatályát vesztette, funkcióit a rá következõ szerzõdések vették át.

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti integráció, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Uniós Szerzõdéssel (ismertebb nevén a maastrichti szerzõdéssel); ez a szerzõdés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 elõtt is; elõdjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza.

Négy fõ intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság.