Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tegnap Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon. Nincs új a nap alatt: hungarikumokkal és gulyás csárdával mutatkozunk be a berlini zöld héten.

Fazekas Sándor a magyar kezdeményezésről újságíróknak elmondta, hogy a GMO-mentes termelésben elkötelezett országoknak szövetségre kell lépniük, "mert egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, és meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni".

 Martonyi János külügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezleten tartott előadásában elmondta, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség idején lesz lehetőség magyar szempontok megjelenítésére is, bár az igazi magyar érdeket az elnökségi feladatok korrekt végrehajtása jelenti.

Megjegyezte, volt már példa arra, hogy egy tagállamnak sikerült érvényesítenie szempontjait elnöksége idején az uniós cselekvésben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elnökség nem az a különleges hat hónap, amikor Magyarország kormányozza az Európai Uniót, és az elnökséget felhasználva saját céljait valósítja meg.

 A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának álláspontja szerint a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv alapján 2009. augusztus 21-én Szlovákia nem tagadhatta volna meg Sólyom László köztársasági elnök belépését területére, így hazánk folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt.

Magyarország még 2010. március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen az incidens miatt, kérelmét beadta az Európai Bizottsághoz.

 A tavalyi költségvetés 1,9 százaléka (2,25 milliárd euró) nem került felhasználásra, ezt az Európa Bizottság beszámítja a tagállamok idei költségvetési hozzájárulásaiba.

Idén minden tagállamnál a befizetése szerinti arányban vonnak le a tavalyi többletből. A legnagyobb befizető, Németország számára ez 460 millió eurót jelent, Magyarországnak 16 milliót, a legkisebb hozzájáruló Máltának pedig 1,1 milliót. közleményében rámutatott, hogy a mindössze 2 százaléknyi megmaradt hozzájárulás azt jelenti, az EU továbbra is hatékonyan, jól tervezetten gazdálkodik a központi költségvetéssel.

 Tegnap (2010. március 8.) a magyar közönség is megvitathatta az Európai Unió következő tíz évének versenyképességi stratégiáját. Az Európa 2020 elképzelést szakértői oldalról rengeteg kritika érte, de hiányérzetének adott hangot a magyar kormány is.

Mivel a stratégia első értékelése éppen a magyar soros elnökség idejére esik, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot.

„A kohéziós politikát kell az Európa 2020 stratégia középpontjába állítani” - mondta el a Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Bizottság közös szervezésében megvalósuló tegnapi konferencián Molnár Csaba kancelláriaminiszter.