Magyarország és Lengyelország összehangolják elnökségi prioritásaikat, miután a két ország céljai igen közel esnek egymáshoz. A lengyel és a magyar kormány is egységesebb Európát akar, ugyanakkor mindkét ország azt szeretné, ha erősödne a közép-európai országok együttműködése - mondta a lengyel és a magyar külügyminisztérium képviselője a lengyelországi Krynicában tartott XX. Gazdasági Fórumon.

A magyar soros EU-elnökség az uniós, és nem a nemzeti ügyeket szeretné előtérbe helyezni, mondta Ódor Bálint, európai ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki az elnökségi felkészüléssel megbízott államtitkár, Győri Enikő helyett utazott a lengyelországi konferenciára. Ódor leszögezte, Magyarország fel kívánja venni a folyó uniós ügyek fonalát, és abban az „honest broker”, vagyis a döntési folyamatot irányító, de azt nem önkényesen befolyásoló vezető szerepét kívánja játszani.

Magyarország ugyanakkor saját Európa-képpel kíván a tagállamok elé állni 2011 januárjában: „Egy erős Európai Uniót akarunk, nem egy kétsebességes Európát. Fokozni kívánjuk a közép-európai kohéziót és együttműködést.” – mondta. Beszéde későbbi szakaszában hozzátette, Budapest elsősorban az energiabiztonság és az energetikai infrastruktúra terén látja ezen együttműködés szükségességét. Ódor arról is beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a Lisszaboni Szerződés értelmében tovább erősíteni az EU egyes intézményei közötti kapcsolatokat.

A helyettes-államtitkár kiemelte, hogy a magyar elnökségi prioritások mintegy 80 témakört ölelnek fel, amelyet számos fejezetre lehet osztani. Hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos szerepet kíván játszani az Európa 2020 versenyképességi stratégia megvalósításában, a gazdasági kormányzás reformjában, és a költségvetési fegyelem erősítését célzó intézkedésekben, köztük a stabilitási és növekedési egyezmény felülvizsgálatában. Magyarország 2011 januárjától júniusig veszi át az EU Tanács elnökségét a jelenleg soros Belgiumtól (Lásd Link Dossziénkat). A magyar elnökség féléve lesz az első ún. európai szemeszter, vagyis ebben a félévben válik kötelezővé, hogy a tagállamok, még mielőtt nemzeti parlamentjeik jóváhagynák azt, az EU többi tagállamával és az Európai Bizottsággal is ismertessék a következő évre tervezett költségvetésüket.

Magyarország felismerte, hogy a 2013 utáni pénzügyi perspektíváról szóló, és igen nehéznek ígérkező tárgyalásokon milyen szerepet kell játszania. „Fenn kell tartani a szolidaritást és a kohéziót.” – hangsúlyozta Ódor, szinte visszhangozva a lengyel államfő brüsszeli látogatása során tett nyilatkozatát (EurActiv.hu 2010.09.02.). Újdonságként merült fel, hogy a magyar elnökség új módszertant is javasolna a kompromisszumkeresés terén, amelynek Ódor szerint az lenne a célja, hogy az egyes elnökségeknek ne a nulláról kelljen kezdeniük. Ennek részleteiről azonban nem volt szó.

A magyar elnökség prioritásairól bővebben itt olvashat

Lengyelország részéről Janusz Sznajder, külügyminisztériumi tanácsadó mutatta be a magyar elnökség utáni félév prioritásait. Hangsúlyozta, hogy a korábbi tapasztalatok alapján az egyes elnökségek programját 85 százalékban az Európai Unió napirendje, 10 százalékban az előre ki nem számítható válságok határozzák meg, és csak 5 százaléknyi mozgástere van az adott tagállamnak, hogy némi nemzeti színezetet is vigyen a programba. Ez azonban Budapesthez hasonlóan úgy tűnik, hogy Varsót sem zavarja. Sznajder ugyanis leszögezte, hogy Lengyelország is „honest broker”-ként kíván eljárni 2011 második félévében. „Be kívánjuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk a Közösségért dolgozni.” – magyarázta a tanácsadó.

Sznajder hat átfogó prioritást emelt ki a lengyel félévre vonatkozóan: A belső piac reformját, a Keleti Partnerség fejlesztését, az energiabiztonságot és az energetikai külpolitikát, a közös biztonságpolitikát, az új költségvetési perspektíva kidolgozását, valamint a szellemi tulajdon témakörét. A lengyel kormány azt szeretné, ha a civil szervezeteket és az agytrösztöket is be tudná vonni az elnökségi felkészülésbe, hogy a prioritások egy közös munka eredményeként születhessenek meg. „Mások szemüvegén keresztül is szeretnénk látni [a prioritásokat].” - mondta Sznajder. Leszögezte, hogy a lengyel elnökség szorosan együttműködik majd Magyarországgal, mind a visegrádi országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) együttműködésének erősítésén, mind pedig a weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország és Németország) felélesztésén.

Vélemények:

Wolfgang Clement, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke szerint mindkét elnökség nagy lehetőség Közép-Európa számára. Az uniós intézmények közötti kapcsolatok erősítésének magyar célja kapcsán azonban aggodalmának adott hangot. Véleménye szerint az Európai Uniónak túl sok elnöke van: az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke és a soros elnök. „Nem hiszem, hogy az EU-nak erre mind szüksége volna.” – mondta, és emlékeztette a hallgatóságát, hogy az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama az év elején azért mondta le európai látogatását, mert nem tudta, hogy melyik „elnökkel” találkozzon (EurActiv.hu 2010.02.04.). „A legfőbb probléma az, hogy az Európai Unió a kormányok projektje. Az EU-nak nagyobb szüksége van az integrációra, mint valaha.” Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU érdeke is, hogy a Nyugat súlya csökkenjen, és a Kelet megerősödjön. „Az EU-nak közéletre van szüksége. Jelenleg nincs európai közélet, csak tagállami. A kormányok azonban csak nemzeti szempontból beszélnek az uniós problémákról.” – mondta Clement.

Pawel Zalewski, lengyel EP-képviselő, a külkereskedelmi szakbizottság alelnöke szerint Franciaország és Németország nagyon fontos partnerei mindkét elnökségnek. Véleménye szerint bizonyos hangok erőltetik a közösségi gondolkodásmódot, de Közép-Európa hangja mégsem hallatszik. „Azt akarjuk hallani, hogy meg akarnak hallgatni.” – mondta.

Következő lépések:

2011. január 1.: Magyarország áteszi az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét Belgiumtól.
2011. július 1.: Lengyelország áteszi az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét Magyarországtól

Háttér:

Tegnap (szeptember 8.) nyitotta meg kapuit a lengyelországi Krynicában a XX. Gazdasági Fórum. A lengyel-szlovák határon fekvő, kis hegyvidéki városkában nagy esemény a négy napos (szeptember 8-11.) konferencia, amely a közép-kelet-európai régió, illetve a szomszédos országok számos politikai és gazdasági vezetőjét, valamint számos nem kormányzati szervezetet is ide vonz.

A rendezvény jelentősége a Davosi Világgazdasági Fórumhoz hasonlítható közép-kelet-európai léptékben. Ebben az évben is számos prominens személy van a résztvevők listáján: Lengyelország, Ukrajna, Észtország, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökei, számos európai biztos és EP-képviselő, valamint a tagállamok miniszterei.

Az idei rendezvény programja három témakör köré épül fel: az Európai Unió keleti szomszédai, az energia és a gazdasági válság. Az EurActiv saját panelt rendez a fórumon „Hatékony kommunikáció: Hogyan juttassuk el üzenetünket az uniós döntéshozókhoz" címmel. A panel előadója, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke.

http://www.eduport.hu/cikk.php?id=23112&PHPSESSID=fbf46df5f7a277008735a7c053d68f08urópai Bizottság alelnöke.