Az Európai Bíróság (más néven az Európai Közösségek Bírósága vagy az Európai Unió Bírósága) székhelye Luxemburg. Az Európai Bíróság az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben:

• Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt.

• Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések.

• A tagállamok egymás közötti vitás ügyei.

• Kérésre tájékoztatást nyújt a tagállamok nemzeti bíróságainak az Európai Közösség jogának hatályáról, érényességéről. Az EU hivatalos nyelveinek mennyisége és az eltérő politikai célok miatt a helyi bíróságoknak gyakran nehézségei támadnak a jogszabályok értelmezésével bizonyos összefüggésekben. Az Európai Bíróság értelmezése kötelező érvényű a nemzeti bíróságokra nézve. Az Európai Bíróság nem jogosult az adott ügyek eldöntésére, csak a jog értelmezésének segítése a feladata.

Magánszemélyek nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz. Ha magánszemélyeknek jogi vitája támad az Európai Unió egyik intézményével, akkor előbb egy alacsonyabb rangú szervhez, az úgynevezett Elsőfokú Bírósághoz kell fordulniuk. Ha az ítélet számukra kedvezőtlen, akkor fellebbezhetnek a döntés ellen az Európai Bíróságon. Az Európai Bizottság és más uniós intézmények alkalmazottai szintén az Elsőfokú Bírósághoz fordulhatnak az őket érő jogsérelem esetén. Tehát gyakorlatilag az Európai Bíróság kétszintű bíróság. Ez a megoldás tehermentesíti a legfelsőbb szintet, viszont fellebbezés esetén meghosszabbítja a döntési folyamatot.

Az Európai Bíróság 27 bíróból és 8 általános tanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. Minden EU tagállam egy bírót jelölhet, így a számuk mindig megegyezik a tagállamok számával. A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A 8 tanácsnok közül ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek: Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország. A másik hármat a többi húsz állam felváltva, betűrendben jelölheti.

A tanácsnokok az Európai Bíróság teljes jogú tagjai, de mivel nem bírák, nem vesznek részt az ítéletről szóló tanácskozáson. A feladatuk a bíróság számára egy jogi megoldás előterjesztése a rájuk bízott ügyben. Az előterjesztés nem köti a bíróságot, de a bírák általában követni szokták.

hu.wikipédia.org