Hosszú évekig az intézményi kérdések domináltak az Európai Unió napirendjén, de a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az unió lehetőséget kapott arra, hogy koncentráltan foglalkozzon olyan kérdésekkel, melyek valóban közvetlenül érintik a mindennapi emberek életét; ilyen kérdések szerepelnek elsősorban a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programjában – mondta Iván Gábor szakállamtitkár egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.

Az Állandó Képviselők Tanácsa Brüsszelben tegnap (2009. december 3.) tárgyalta a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját, ezzel kapcsolatosan tartott sajtóbeszélgetést a Külügyminisztériumban tegnap (2009. december 3.) Iván Gábor elnökségi felkészülésért felelős szakállamtitkár. Az elnökségi programot jövő hétfőn (2009. december 7.) terjesztik az Általános Ügyek Tanácsa elé.

Iván Gábor hangsúlyozta: az elnökségi trió már a Lisszaboni Szerződés szabta új keretek és intézményi feltételek szerint dolgozik majd, mely jelentősen befolyásolja a soros elnökség munkáját is. A következő másfél év elnökséget adó országai szorosan együttműködnek munkájukban, és munkaprogramjukat is együttműködve, egy 18 hónapos keretben készítették el, a trió közös felelősséget vállal a 18 hónapos programban foglaltakért.

A soros elnökséget adó országnak az új rendszerben szorosan együtt kell majd működnie az Európai Tanács újonnan megválasztott állandó elnökével, Herman Van Rompuy-jel, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, Catherine Ashtonnal is. Az állandó elnök hívja majd össze és vezényli le az Európai Tanács üléseit, de az előkészítés és a lebonyolítás során továbbra is kiemelt szerep hárul majd az aktuális soros elnökre.Iván Gábor a belga-spanyol-magyar trió programjával kapcsolatban elmondta: a 18 hónapos program kialakítását számtalan tényező befolyásolja. Egyrészt az unió napirendjén szereplő kérdések (a trió alatt esedékes például a Lisszaboni Stratégia megújítása, valamint a következő hétéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások is épp a magyar elnökség alatt indulnak majd meg), de ugyanígy foglalkozniuk kell a soros elnököknek a váratlanul felmerülő kérdésekre, amilyen volt például a januári energiaválság, vagy a jelenlegi gazdasági válság. Természetesen igyekszik minden ország valamilyen sajátos színt vinni az elnökségben, de erre meglehetősen kevés mozgásterük marad a tagállamoknak.

Az említett területek mellett a trió munkaprogramjában kiemelt helyen szerepel majd még többek között az európai pénzügyi rendszer reformjának továbbvitele, az energia- és klímacsomag lehetséges megújítása, a Stockholmi Program megvalósítása, vagy éppen az unió további bővítésének kérdése. (A részletes munkaprogram jövő héttől lesz elérhető a Tanács honlapján.)

A magyar félév legfontosabb feladatiról szólva Iván Gábor kiemelte a hétéves költségvetési keret vitájának kezdetét, melynek levezénylésében jelentős szerep hárul majd a szakállamtitkár szerint Magyarországra. Mint hangsúlyozta: Magyarország célja, hogy a költségvetési vita valójában az unió szakpolitikáiról szóljon, melyhez rendelik a tagállamok a pénzösszegeket, és nem fordítva. A magyar elnökség kiemelt figyelmet fordít majd a bővítési folyamatra, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak végéhez közeledhet már a magyar elnökség alatt, míg vélhetően folynak majd a tárgyalások Törökországgal, Macedóniával is. A magyar elnökség idejére esik valószínűleg Románia és Bulgária csatlakozási a schengeni zónához teljes jogú tagként, ezzel kapcsolatosan is számos teendője lesz majd Budapestnek. Mindezek mellet Magyarország számára kiemelt fontosságú egyfajta közösségi víz-politika alapjainak megteremtése az elnökség idején, illetve a Duna-stratégia megvalósítása.

Forrás:Eduport.hu