A legtöbb EU-s pályázatot a strukturális alapból kapjuk, ami mindig lassú és soha nem elég, ha várunk a pénzre, és általában mindig nagyon sikeres, ha értékeljük. Most először próbálta meg valaki az EU apparátuson kívülről értékelni a rendszert.

A Financial Times és a BIJ nyolc hónap munkájával több mint hatszázezer támogatott projekt adatait rendezte adatbázisba. Ha nem is okozott akkora érdeklődést mint a WikiLeaks botránya (EurActiv.com 30/11/2010), az EU pénzekkel kapcsolatos állami adatvagyont a Potter Alapítvány támogatásával feldolgozó Financial Times és a BIJ adatbázis a brüsszeli köröket napok óta teljes izgalomban tartja. Természetesen előkerült pár zaftos botrány is, de Európa egyik vezető üzleti napilapja gondosan ügyelt arra, hogy elsősorban a rendszerszintű problémákra világítson rá.

Az értékelés legfontosabb megállapítása, hogy a strukturális alapok kifizetései nagyon-nagyon lassúak minden tagállamban. Ennek két oka van: a hatalmas adminisztrációs terhek és a mindenhol költségvetési deficittel küzdő állami és önkormányzati szervek társfinanszírozásának hiánya. Az FT becslése szerint ezért az Uniós költségvetési periódus felénél még csak körülbelül a lehetséges összeg 10 százalékát fizették ki. Valamekkora késedelem persze normális, hiszen az EU pályázatai utófinanszírozottak, vagy ahogy Andor László foglalkoztatási biztos fogalmazott „ez nem egy bank, aminek mindig kiegyensúlyozott a mérlege”. Az EU támogatások közel fele még nincsen lekötve a tagállamokban (bár Magyarországon ez az arány jóval magasabb). A második megállapítás, hogy a kifizetések nem átláthatóak. A BIJ/FT a hatalmas adatrendszer feldolgozása közben saját pontrendszert dolgozott ki az EU-s pénzek átláthatóságára. A 27 országból Magyarország a 18. helyen végzett, az legátláthatóbbnak Szlovákia, Finnország és Lengyelország bizonyult, a sereghajtók az Egyesült Királyság, Belgium és Bulgária. Magyarország és Lettország kivételével az új tagállamok, amelyek a régieknél sokkal nagyobb arányban kapnak ebből a fejlesztési forrásból, általában sokkal nagyobb átláthatóságra kényszerülnek. Bár az nem igaz, hogy a rendszer kifejezetten sok csalással működne, az biztos, hogy a bizonyított csalások esetén a pénzek visszaszerzése nagyon hosszú évekbe telik, és egyáltalán nem biztosan sikerül.

A Bureau of Investigative Journalism (City University, London) és a Financial Times nyolc hónap munkájával próbálta megfejteni, hogy a 2007-2013-a költségvetési periódus strukturális alapjaiból mennyit, hol, mire költöttek el. Az adatok elvileg nyilvánosak, a valóságban azonban az EU 21 nyelvén és 100 gyakran változó című, a nemzeti hatóságok által fenntartott honlapon lehet őket összegyűjteni. Az FT azt állítja, hogy tulajdonképpen először sikerült egy 646 929 projektről bejegyzést tartalmazó közel teljes és összehasonlítható adatbázist készítenie a kifizetésekről.

Az EU Bizottság normálisnak tartja, az FT azonban az európai válságkezelés szempontjából igen károsnak értékeli azt a jelenséget, hogy az egyébként pénztelen nemzeti kormányok és még inkább az önkormányzatok nem képesek a támogatások önrészét kifizetni, és ezért az egyébként elvileg rendelkezésre álló pénz nem élénkíti az EU gazdaságát. Az értékelés több példát sorol arra a Magyarországon is nagyon jellemző jelenségre, hogy az önkormányzatok akár 20 százalékot meghaladó éves önkormányzati költségvetési hiányt is vállalnak, csak hogy fel tudják venni a támogatásokat.

Az FT/BJI jelentés és weboldal időzítése kiválóan sikerült, mivel két hete kezdődött az EU félidei önértékelése illetve a kohéziós politika reformjáról, jövőjéről vagy eltörléséről szóló vita. A Bizottság természetesen a politika alapjait védelmezi, és reformokkal kívánja az alapokat javítani. Egyes tagállamok és politikai pártok érdekeiknek megfelelően a jelenleg futó programok vagy akár egész alapok megszüntetését is javasolják. Andor László újságírók kérdésére válaszolva mindenkit arra bíztatott, hogy vegyenek részt az ötödik kohéziós jelentés vitájában. (Az Euractiv folyamatosan követni fogja ezt a vitát).

http://www.eduport.hu/cikk.php?id=23422&PHPSESSID=fbf46df5f7a277008735a7c053d68f08