Bár reggel még úgy tűnt, hiába a nagyobb államok által készített klímavédelmi megállapodástervezet, több ország számára elfogadhatatlan a két és fél oldalas dokumentum. Ám délelőttre megszületett a megállapodás, de részletekről

Egész éjszaka nem tudtak megállapodni a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia plenáris ülésén az államok arról a megállapodástervezetről, amelyet pénteken késő este fogadtak el az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök megbeszélésén - mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője szombaton az MTI-nek.

Faragó Tibor elmondta, hogy még szombaton reggel is tart a 193 állam plenáris ülése, amely nem tudni mikor ér véget. Elmondta: több állam számára is elfogadhatatlan a két és fél oldalas megállapodás tervezet, amely nem tartalmazna konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásokat.

A tervezet elfogadására összehívott plenáris ülésen annak ellenére nem sikerült megegyezni, hogy Barack Obama amerikai elnök szombaton, még késő éjjeli elutazása előtt úgy nyilatkozott: sikerült az áttörés. Faragó Tibor elmondta, hogy a tárgyalás alatt lévő papír tartalmazza a gazdag országok pénzügyi felajánlásait, amellyel a fejlődők környezetvédelmi erőfeszítéseit támogatják.

A felajánlás szerint a fejlett országok 3 év alatt 30 milliárd dollárt juttatnak a fejlődőknek, 2020-ig pedig 100 milliárdot. Ez az összeg segítené a fejlődőket, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozás hatásaival.

A maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen nem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.

A 193 tárgyalódelegáció ezért úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját, mely az eredeti tervek szerint pénteken ért volna véget

A konkrét vállalásokra vonatkozóan az szerepel benne, hogy az országoknak 2010 februárjáig kell konkrétan számszerűsíteni, hogy mennyivel csökkentik kibocsátásaikat. A hosszú távú vízióból csak annyi maradt benne, hogy 2 Celsius-fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest. Faragó Tibor abból a szempontból is gyengének nevezte a papírt, hogy nem szerepel benne elég erős ellenőrzési lehetőség a fejlődő államok vállalásaira vonatkozóan. Hozzáfűzte: ennek az új papírnak is több változata van, és van olyan javaslat is, hogy életben kell tartani a két ad hoc munkacsoportot, amelyek a Kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításával, és a hosszú távú együttműködéssel foglalkoznak.

Utalt arra, hogy azért folytatják még mindig a tárgyalásokat, mert többen attól félnek, hogy a plenáris felfüggesztése esetén ez a tárgyalás alatt lévő papír is elhal. Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Kuba tiltakozott az ellen, hogy - mint fogalmaztak - az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálják" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást, amelyet a pénteki "minicsúcstalálkozón" részt vevő 25 ország vezetői lényegében már elfogadtak.

A magyar delegáció vezetője elmondta, hogy Nicaragua hajnalban már azt kérte, függesszék fel a tárgyalásokat, és a két ad hoc munkacsoportban folytatódjon a munka.

A kis szigetországok közül Tuvalu továbbra is kitart amellett, hogy nem tudja elfogadni az előterjesztett dokumentumot, mert az 2 Celsius-fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.

A kis szigetállam 1,5 Celsius-fokos maximumot tudna elfogadni. A Maldív-szigetek miniszterelnöke ugyanakkor azt javasolta, hogy egyéb lehetőség hiányában a folytassák tovább a vitát a tervezetről.
Szerző: MTI Eco

VG.hu