Éppen hét év telt ez azóta, hogy Magyarország kilenc másik tagállammal együtt belépett az EU-ba. Ez az évforduló azt is jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve valamennyi tagállamban – így a munkaerő-piacát utolsóként megnyitó Ausztriában és Németországban is – szabadon, azaz munkavállalási engedély nélkül és előzetes munkaerő-piaci vizsgálat nélkül vállalhat munkát valamennyi magyar állampolgár.

Ez a szabályozás nem csak Magyarország, de a további hét 2004-ben csatlakozott tagország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia) számára jelent változást, ezen tagállamok polgárai számára ugyanúgy megszűnik az engedélyhez kötött munkavállalás.

A szabályozás háttere

A 2003-as csatlakozási szerződés értelmében a régi és az új tagállamok egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy egyes, számukra érzékeny területeken, néhány évig felmentést (derogációt) kapjanak az uniós jogszabályok alkalmazása alól. Az akkori 15 tagállamban sokan reális veszélynek tartották, hogy a jól képzett, de a helyieknél relatíve olcsóbb munkaerő esetleg „elárasztatja” a helyi munkaerőpiacot, nehéz helyzetbe hozva ezzel a hazai munkavállalókat. A régi tagállamok ekkor lehetőséget kaptak arra, hogy egy átmeneti, hétéves időszakban - indokolt esetben - korlátozzák az új tagállamokból érkezők munkavállalását.

A csatlakozók oldaláról ugyanakkor több kelet-közép-európai ország, köztük Magyarország a relatíve olcsó termőföldet féltette a tömeges felvásárlástól és az ebből következő esetleges piaci zavaroktól, így Magyarország például a külföldiek földvásárlásának engedélyezése esetében kapott ilyen lehetőséget derogációra. (Ezt a hétéves periódust ugyanakkor Magyarország esetében nemrégiben meghosszabbították, további három évvel.)

A munkaerő-piaci korlátozás tehát egy lehetőség volt, de ezzel korántsem élt valamennyi tagállam, az Egyesült Királyság, Írország és Svédország például már a csatlakozás pillanatától kezdve alkalmazta a szabad munkavállalást biztosító uniós jogot. A korlátozások országonként fokozatosan szűntek meg: 2006-ban Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország és Olaszország, 2007-ben Hollandia és Luxemburg, 2008-ban Franciaország, 2009-ben pedig Belgium és Dánia búcsúzott el a munkavállalási engedélyek megkövetelésétől. Ausztria és Németország azonban a legutolsó időpontig fenntartotta a korlátozásokat.

Persze ebben a két országban sem volt eddig sem lehetetlen magyar állampolgárok számára elhelyezkedni, a munkavállalási engedélyek kiadásának azonban feltétele volt, hogy az adott helyre ne legyen német/osztrák jelentkező. Emellett fokozatosan bővült azoknak a (hiány)szakmáknak a köre, amelyeknél a munkavállalási engedélyt automatikusan, a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kiadták.

Munkavállalás Ausztriában vagy Németországban

Május 1-jétől tehát a mobilisabb magyar munkavállalók számára a legvonzóbb, német nyelvű országok állásai is a munkavállalási engedély beszerzése nélkül elérhetők. Persze a munkavállaláshoz, kinti léthez számos adminisztratív teendőjük maradt a kint szerencsét próbálóknak, de az engedély megszerzésének sokszor hosszadalmas procedúrájával már nem kell számolniuk.

Az ausztriai munkavállaláshoz szükséges tudnivalókat, illetve hivatalos információforrásokat az EUvonal ezen oldalán lehet megtekinteni, németországi munkavállaláshoz szükséges információkat pedig ezen oldalunkon gyűjtöttük össze.

Konkrét állásajánlatokat kiindulásképpen az Európai Unió állásközvetítő rendszerén keresztül (EURES), valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) nemzetközi állásokkal foglalkozó oldalán keresztül érdemes keresni.

http://www.eduport.hu/cikk.php?id=23903