Európában és a világban is a munkanélküliség az utolsó, ami javulni kezd a válságmutatók közül. A munkanélküliség javulására Magyarországon az év második felében számíthatunk - nyilatkozta Bajnai Gordon kormányfő a Dunántúli Naplónak abból az alkalomból, hogy részt vett az Európa Kulturális Fővárosa ünnepélyes megnyitóján.

„Van a világban egy nyolcvan éve nem tapasztalt gazdasági válság, amely Magyarországot különösen mélyen érintette, ezt mindannyian közvetlenül érezzük a bőrünkön. Egymillió hétszázezer embernek van devizahitele hazánkban, ők pontosan tudják, mit jelentett, amikor 317 forint volt az euró árfolyama. Most pedig 270 körül mozog, már egy jó ideje. De a vállalkozók is látják, hogy a jegybanki alapkamat 11,5 százalék volt a válság kirobbanása után, most meg 6,25 százalék” – emelte ki a kormányfő a bama.hu-n olvasható interjúban.

„Azt gondolom, hogy a világválság idején nem kis eredmény, hogy már most érezhető a rövid távú stabilizálódás, a növekvő biztonságérzet, a feszültség- és kockázatcsökkenés. Ez természetesen még nem a felfelé ívelő szakasz. Egy dolgot tudnunk kell: Európában és a világban is a munkanélküliség az utolsó, ami javulni kezd a válságmutatók közül. Először rendbe jönnek a makró mutatók – ez történt Magyarországon –, aztán javul a vállalkozások helyzete, ez most indul, ezekben a hónapokban. A munkanélküliség javulására szerintem ez év második felében számíthatunk. De már látszik, hogy ez is bekövetkezik, ha maradunk a józan ész diktálta pályán.
Az a gazdaságpolitika, amely most zajlik, azt az esélyt teremtette meg, hogy 2011-től 3-4 százalékos növekedés legyen Magyarországon, és így mindenki a zsebén érezhesse a gyarapodást. Ezt áldozhatja fel az, aki ma felelőtlenül ígérget vagy gazdálkodik a következő időszakban.
Amikor azt mondja valaki, hogy a költségvetési hiányt elengedi, akkor azzal játszik, hogy egymillió hétszázezer családnak, amelynek devizahitele van, ellehetetleníti a lakás- vagy autóhitel törlesztését.
Ezzel nem szabad játszani, a Magyarország iránti bizalmat, amelyben mindannyiunk áldozata benne van, mindannyian megszenvedtünk érte, nem lehet eljátszani. Nem nagyon hiszem, hogy ezt meg merik tenni. Ha mégis, minden bizonnyal azonnal jön a kijózanító pofon a külföldi befektetőktől, és az elégedetlenség azoktól a polgároktól, akiknek a munkahelye, a lakása, az autója kerül veszélybe a felelőtlen gazdaságpolitika miatt.

Mindannyiunknak az a közös érdeke, hogy ezen a pályán maradva végre eljussunk oda, hogy Magyarországon minél előbb bevezethessük az eurót, mert az láthatóan nagyobb biztonságot jelent az országnak. De ez csak akkor fog menni, ha az abból a növekedésből fakadó pénzt, amely a következő években létrejön a mai döntések – adócsökkentés, nyugdíjrendszer és szociális rendszer átalakítás – következtében, nem fecséreljük, nem osztogatjuk el, hanem nagyon bölcsen beosztjuk. Úgy, hogy az ország gyarapodjon is, az adósságát is csökkentse, és jobb szolgáltatásokat tudjon nyújtani polgárainak. Ezt a pénzt ezért a múlt, a jelen és a jövő között kell bölcsen beosztani.”

A Jobbikról szólva a kormányfő elmondta: a demokráciának az a legnagyobb paradoxona, hogy a demokrácia biztosította szabadsággal élve a demokrácia ellenségei is időnként bekerülhetnek a hatalomba. „Láttuk ezt sokszor az elmúlt száz évben. Ezért mondtam azt, hogy a nagy politikai erőknek nem egymásban kellene keresni a támadható szélsőséges megnyilvánulásokat, hanem épp össze kellene fogni az igazi szélsőséges csoportok és ideológia ellen.”
„Világosan meg kellene mondani, ki az, aki fasiszta nézeteket vall, ki az, aki nem vállalható egy demokráciában, ki az, aki Magyarország ellensége. És ki az, aki minden vitája, harca ellenére mégiscsak a demokratikus versengés része. Az utóbbiaknak el kellene világosan határolódni az előbbiektől, és a többi demokratával együtt közösen kiállni. Arra használni politikai erejüket, politikai bázisukat, hogy világosan megmondják az országnak, mi az, ami elfogadható, mi az, ami túl van az elfogadhatón, ami Magyarországot a szakadékba taszítja. Mert a Jobbik nézetei erről szólnak.”

A Tubesre tervezett radar elleni megmozdulásokkal kapcsolatban elmondta: nem az a baj, hogy tiltakozás van, hanem az, hogy a pécsi önkormányzat nem veszi figyelembe a jogszabályokat.
„Hasonló a helyzet, mint a Suez-botrány idején. Ott sem a jogvita okozta a nemzetközi bonyodalmakat, hanem a vita elintézési módja, a bírósági út megkerülése. Tűzzel játszik, aki a jogszabályokat és a jogerős bírósági ítéleteket semmibe veszi. Mert előfordulhat, hogy a pécsi önkormányzat ugyanígy nem veszi figyelembe a jogszabályokat mondjuk a pécsi polgárokkal szemben, vagy az is előfordulhat, hogy valaki Péccsel szemben él hasonló jogellenes eszközökkel. Egy demokráciában a jogszabályoknak és a jogerős bírósági ítéleteknek megfelelően kell eljárni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szerző: bama.hu

VG.hu