Tegnap (2010. március 8.) a magyar közönség is megvitathatta az Európai Unió következő tíz évének versenyképességi stratégiáját. Az Európa 2020 elképzelést szakértői oldalról rengeteg kritika érte, de hiányérzetének adott hangot a magyar kormány is.

Mivel a stratégia első értékelése éppen a magyar soros elnökség idejére esik, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot.

„A kohéziós politikát kell az Európa 2020 stratégia középpontjába állítani” - mondta el a Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Bizottság közös szervezésében megvalósuló tegnapi konferencián Molnár Csaba kancelláriaminiszter. Bár az Európai Bizottság által a múlt héten bemutatott szöveg az „inkluzív növekedés” kapcsán tárgyalja a területi és a társadalmi kohézió egyes vonatkozásait, a miniszter úgy véli, hogy az nem kap megfelelő hangsúlyt a Lisszaboni Stratégiát felváltó versenyképességi alapvetések körében.

Molnár Csaba a kormány hiányérzetét tolmácsolta amiatt is, hogy a stratégia egyáltalán nem tér ki a Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) reformjára, amely véleménye szerint „elengedhetetlen” összetevője a stratégia által kitűzött zöld fejlődési célnak. Mindazonáltal a miniszter hangsúlyozta, hogy „ha jól hajtjuk végre, akkor a stratégia akár a remény hordozója is lehet”, a válságból kivezető út. A programot „összességében jóként” értékelte, amely „támogatható irányba halad”.
A Bizottság figyel

Az Európai Bizottság számára most kiemelt jelentősséggel bír Budapest álláspontja. Magyarország 2011 első felében veszi át az unió soros elnökségét, vagyis az Európa 2020 stratégia első értékelését a magyar miniszterek vezénylik majd le a Tanácsban. Egyben ez lesz az első olyan lehetőség is, ahol kiigazításokat lehet javasolni a szöveghez.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint éppen ezért „nem véletlen, hogy [a stratégia szerdai bemutatását követően] Barroso első útja Budapestre vezetett”.

José Manuel Barroso és a magyar miniszterelnök múlt heti munkavacsorája során Bajnai Gordon is a kohéziós politika erősítését, új, a területi különbségek csökkentését célzó, számszerűsíthető célkitűzés meghatározását javasolta Barrosónak. A Bizottság elnöke felszólalásában az Európa 2020 stratégiát méltatta, és emlékeztette a tagállamokat, hogy az csak az ő közreműködésükkel valósítható meg.

„A stratégia minden céljára vonatkozóan egyértelműen meghatároztuk, hogy mit kell tennie a Bizottságnak közösségi szinten, és mi az, amit nemzeti szinten kell megtenni. Mindkét szintre szükség van” – mondta Barroso.

Megvalósíthatóság: csak a tagállamokon múlik?
Hasonlóképpen Molnár Csaba kancelláriaminiszter is hangsúlyozta, hogy „el kell kerülni, hogy a stratégia az illúzió politikájának szinonimájává váljon”. A miniszter mindezt a tervezhetőség és a megvalósíthatóság összhangjával látná biztosítottnak, ám ennek részleteire nem tért ki.

A stratégiával szemben felhozott leggyakoribb kritika ugyanakkor éppen a megvalósíthatósággal kapcsolatban merül fel. Az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és szociális bizottságának képviselői múlt heti ülésükön (2010. március 4.) párthovatartozástól függetlenül adtak hangot kételyeiknek arra vonatkozóan, hogy vajon megvan-e a tagállamokban az a politikai akarat, hogy a stratégiát végrehajtsák.

Az Európai Néppárt felszólaló képviselői szerint a korábbi tíz éves stratégia kudarcáért nagyrészt a nyílt koordinációs eljárás hibái, és a monitoring hiánya felel. Antigoni Papadopoulou a szocialisták képviselőcsoportjának tagja aláhúzta: olyan részleteket is mihamarabb ki kell dolgozni, mint, hogy milyen monitoring rendszert használunk, illetve, hogy ki fogja a stratégia esetlegesen szükséges módosításait, kiegészítéseit elvégezni, vagy, hogy milyen módszerrel fogjuk megvizsgálni, hogy elértük-e a kívánt eredményeket.

Az ülésre meghívott foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős európai biztos, Andor László válaszában hangsúlyozta, hogy éppen a tagállamok eltérő álláspontjai miatt nem vezetheti be a Bizottság egyetlen rendelettel a szükséges változásokat. Egy minőségi keretrendszer ugyanakkor alkalmas lehet a koordinációra, vélte Andor.
„Valaki azt mondja, túl kevés, valaki azt, hogy túl sok, amit a stratégiában leírtunk” - mondta a biztos, majd hozzátette, hogy a Bizottság a realizmus talaján áll: „Kevesebbet akarunk ugyan, de azt a kevesebbet meg akarjuk valósítani”. Véleménye szerint a siker a tagállamok akaratán múlik. „Metodológiánk ugyan sok tekintetben megerősítésre szorul, de megvan, és ha a tagállamok is elkötelezik magukat, (…) akkor lehet javulást elérni” – mondta.

Fabian Zuleeg, az European Policy Centre brüsszeli think tank elemzője szerint a stratégia ugyan reagál az előző stratégia hiányosságaira, vagyis kitűzi a megfelelő célokat, mégsem kapcsolja hozzájuk a megfelelő eszközöket. „Ki ne akarná, hogy az EU a több innovációra, a jobb oktatásra, vagy az alacsonyabb mértékű szegénységre törekedjen? (…) [Ennek megvalósításához azonban] meg kell beszélni, hogy ki miért felel, ki mit csinál, és milyen eszközökkel” – mondta Zuleeg.

„A mi dolgunk az, hogy a különböző ösztönzőket összehangoljuk, és pénzügyi eszközöket rendeljünk hozzájuk” – hangsúlyozta a parlamenti vitán Andor. Szerinte konkrét cselekvési tervet a széleskörű egyeztetések után lehet letenni az asztalra.

Forrás:Eduport.hu