A választásra jogosultak 36,29 százalékos részvétele mellett az alábbi eredmények születtek

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség / Kereszténydemokrata Néppárt

A szavazatok 56,3 százalékával 14 EP-mandátumhoz jutott.

A bejutott jelöltek:

0. Dr. Schmitt Pál: A magyar néppárti frakció jelenlegi elnöke
0. Dr. Szájer József : A magyar néppárti frakció jelenlegi alelnöke
0. Gál Kinga: EP-képviselő, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke.

A szavazópolgárok 25 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP, 13 százaléka az MSZP listáját. A Forsense magyarázata szerint azért kisebb valamivel a két nagy párt közti különbség, mint az általános politikai preferencia alapján mért adat, mert a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak egy része még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni júniusban.

Bár az áram ára emelkedik, az EU háztartásai nem mérséklik az áramfogyasztást, ellenkezőleg - derül ki a brüsszeli bizottság most közzétett jelentéséből.

A háztartások 1999 és 2004 között 10,8 %-kal növelték átlagban áramfelhasználásukat, miközben az uniós ipar 9,5 %-kal. Az uniós háztartások így, a vizsgált időszak végére, átlagosan évi 4098 KWh villamos áramot használtak fel. A bizottság szerint ennek részben oka, hogy a háztartások nagy részében megmaradtak a régi, még nem energiatakarékos berendezések, mert ha például a lakosság átváltana az energiatakarékos világítótestekre, akkor ez az áramfogyasztást nagyjából ötödével tudná mérsékelni.

 Közösségi védjegy

Az európai uniós, Közösségi Védjegy (Community Trade Mark) nem egy nemzet területén, hanem az Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi védjegybejelentést az OHIM-nál (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) lehet tenni (Alicante, Spanyolország). A közösségi védjegybejelentést - alaki vizsgálat után - az abszolút kizáró okok vonatkozásában vizsgálja meg az OHIM, hasonlóan ahhoz, ahogy a Magyar Szabadalmi Hivatal vizsgálja a magyar bejelentéseket.

Az Európai Bíróság (más néven az Európai Közösségek Bírósága vagy az Európai Unió Bírósága) székhelye Luxemburg. Az Európai Bíróság az Európai Unió legfelsõbb igazságszolgáltatási szerve. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, fõként alábbi esetekben:

• Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt.

• Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések.

Bizonyos szempontból a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament olyan, mint egy kétkamarás törvényhozás alsó és felsõ háza. Egyiküknek sincs törvénykezdeményezési joga, ez az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Ha egy törvényt vagy direktívát készít a Bizottság, azt a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hogy jogerõre emelkedjen. Az különbözteti meg az Európai Parlamentet a nemzeti törvényhozástól, hogy nem tehet önállóan törvényjavaslatot.

Az Európai Parlament körülbelül 496 millió EU-állampolgárt képvisel. A tagjait európai parlamenti képviselõnek hívják, és 2007. január 1-je óta 785-en vannak. Ötévente egyszer tartanak választásokat az általános választójog alapján. Nincs egységes választási rendszer, minden tagállam szabadon dönt választási rendszerérõl az alábbi három megkötéssel:

• Arányos képviseleti rendszernek kell lennie, akár pártlistás, akár egyéni jelöltes rendszert alkalmaznak.

Az Európai Parlament körülbelül 496 millió EU-állampolgárt képvisel. A tagjait európai parlamenti képviselõnek hívják, és 2007. január 1-je óta 785-en vannak. Ötévente egyszer tartanak választásokat az általános választójog alapján. Nincs egységes választási rendszer, minden tagállam szabadon dönt választási rendszerérõl az alábbi három megkötéssel:

• Arányos képviseleti rendszernek kell lennie, akár pártlistás, akár egyéni jelöltes rendszert alkalmaznak.

Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) felállította a 'Közgyûlést' 1952 szeptemberében, amelynek 78 tagját a hat ESZAK tagállam nemzeti parlamentje választotta. Ezt terjesztették ki 1958 márciusában, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is képviselve legyen. Ekkor kapta az Európai Parlamentáris Gyûlés nevet. 1962-tõl lett Európai Parlament a testület neve. 1979-ben újra növelték a képviselõk számát és ekkortól választják õket közvetlenül.